2013. december 27., péntek

"Mindig félúton járok, olyan félig-meddig vagyok jól
Félig tudok rájönni, hogy mit akarok magamtól
Félig vagyok ébren, és a másik felét álmodom"


-Nem baj?
-Nem..
-De biztos nem baj??
-Nem.. de hagyj már békén ezzel. Megmondtam, hogy nem. Ha baj lenne itt sírnék.. 
De nem sírok, mert nem érzek semmit. Mert nem érdekel semmi.. Majd ha baj lesz szólok, csak hagyj békén.. kérlek. Nem kell, hogy pont te segíts és tanácsot adj. A saját életeddel foglalkozz inkább, és azt próbáld meg helyrerakni.. az enyém tökéletes. 
Nem bántam meg, hidd el.. és nem mondom senkinek. Csak hagyj a hülye kérdéseiddel. 
-Jó....
-Tudod.. szerintem téged ez jobban frusztrál mint engem.. de miért? Miért féltesz engem ennyire.. Egy teljes év telt el.. megváltoztam.. 
Te ezt nem érted, sosem értettél engem.. csak úgy csináltad mintha segítenél..
Már nem vagyok ugyanaz.. már inkább érzelmek nélkül fordulok hozzád.
Megtörtént ez is.. na és? Pont nem érdekel..

Vajon mi lett volna ha ezeket elmondom neki és nem tartom magamban?
De várjunk csak..
Ez most tényleg megtörtént?
Ha igen, akkor miért kételkedem benne?
Úgy érzem, mintha lélekben ott se lettem volna.. mintha nem éltem volna át azt ami történt.
Mostanában egyre sűrűbben van ez. Olyan mintha az élet nem lenne valós, csak a képzeletünk szüleménye.. mintha mindig csak álmodnánk.. egy olyan álom ami ígyis-úgyis a haláloddal végződik.


                                     "Minek komolyan venni az életet, 
                                          ha az élet egy képzelt kaland, 
                                            amiből sosem kerülünk ki élve." 
                                                                                         Bob Marley


2013. december 15., vasárnap

Wake me up

Nem akarok felkelni...
Az álmaimban minden olyan szép, nem akarok felébredni sose...
Akkor ébressz fel, amikor ennek vége. Amikor kevesebb lesz az elvárás. Amikor senki sem fogja bántani a másikat. Amikor béke lesz. Amikor könnyebb lesz. Amikor szabad lehetek. Amikor ő visszajött, és nem megy el. Amikor örökre velem marad. Amikor azt csinálhatok, amit csak szeretnék. Akkor. 
Nem akarok ébren lenni egy fájdalommal és boldogtalansággal tele lévő világban. Nélküle. Rossz emberekkel és háborúval. Én nem akarok harcolni, nem akarok ellenállni, békét szeretnék és szabadságot.
Azt akarom, hogy újra minden szép legyen...